–
A háttér a pillanatnyi szélsebesség 100 méteres magasságban – ott, ahol a magyar turbinák lapátjai forognak. A mozgó csíkok a levegő tényleges útját követik: a szélmezőn sodródnak, így látszik, merről hova tart az áramlás. A körök a meglévő szélerőműparkok. Kattints rá bármelyikre – vagy a térkép bármely más pontjára: megmutatjuk, mit adna ott most egy mai turbina.
A parkonkénti MW nem mért adat. A MAVIR-eredetű, mért országos összteljesítményt osztjuk szét a parkok között aszerint, hogy melyik helyszínen milyen erős most a szél, és mekkora ott a beépített kapacitás. Az országos összeg viszont mért.
Az ország fölé fektetett rács 160 pontjának átlaga tájegységenként (minden pont pontosan egy tájhoz tartozik).
–
1 / 8 · A szél és a lapátok
A szél nem tolja el a lapátot, hanem körbeáramlik rajta, ahogy a repülőgép szárnyán. A lapát egyik oldalán gyorsabban fut a levegő, mint a másikon, és ez a különbség felhajtóerőt ad: ez forgatja a rotort.
A szélben sok energia van, és a sebességgel meredeken nő: kétszer erősebb szélben nyolcszor annyi energia áramlik át a rotoron (2 × 2 × 2). A lapátok ennek egy részét kiveszik, ezért mögöttük lassabb a szél.
2 / 8 · Agy és főtengely
A három, egyenként 44 m hosszú és kb. 7 tonnás lapátot az agy fogja össze. Benne van a lapátállító szerkezet: ez a lapátokat a hossztengelyük körül elfordítja.
Az agy a főtengelyt forgatja, ez viszi hátra a forgást a gondolába.A direkt hajtású gépnek nincs forgó főtengelye: az agy egy álló tengelycsonkon forog, és közvetlenül a generátort viszi magával.
A rotor percenként csak kb. 15-öt fordul, de a 90 méteres körön a lapát hegye így is kb. 70 m/s-mal, nagyjából 250 km/h-val jár.
3 / 8 · Hajtómű vagy direkt hajtás
A generátornak gyors forgás kell, a rotor viszont lassú. Erre két megoldás van, és itthon mindkettő forog.
Hajtóműves gép: a hajtómű a lassú forgást kb. százszorosára gyorsítja, percenként kb. 15 fordulatból kb. 1680 lesz, és ez egy kis, gyors generátort hajt. A magyar flotta teljesítményben kb. 95%-a ilyen.
Direkt hajtású gép: nincs hajtómű. Egy nagy átmérőjű gyűrűgenerátor forog lassan, a rotorral együtt, a 2 MW körüli gépeknél percenként legfeljebb kb. 20-at; a mérete miatt így is elég áramot ad. Itthon kb. 17 ilyen torony áll, mind Enercon.
4 / 8 · Generátor
A generátorban mágneses tér forog tekercsek mellett, és a tekercsekben váltakozó áram indul. Ugyanígy működik a kerékpár dinamója is, csak ez megawattos méretben.
A hajtóműves gép generátora 690 V-os háromfázisú áramot ad (a háztartási háromfázisú 400 V-nál kb. 1,7-szer nagyobbat). Egy kis konverter úgy vezérli, hogy a rotor változó fordulata mellett is pontosan 50 Hz-es, a hálózattal egy ütemben járó áram jöjjön ki belőle.A direkt hajtású gép gyűrűgenerátora lassan forog, és az áramának üteme a széllel együtt változik, ezért így még nem mehet a hálózatba – ezt a következő lépés rendezi.
5 / 8 · Konverter és transzformátor
A hajtóműves gépnél az áram nagy része a generátorból egyenesen a transzformátorba megy, a konverteren csak kb. a tizede halad át. Mindkettő a gondolában ül.A direkt hajtású gépnél minden áram átmegy a konverteren: ez a széllel változó áramból pontosan 50 Hz-eset csinál. A konverter és a transzformátor itt a torony aljában áll.
A transzformátor 20 000 V-ra emeli a feszültséget. Ugyanannyi teljesítmény így sokkal kisebb árammal megy tovább, és a kábelben sokkal kevesebb vész el.
6 / 8 · Irányítás
A gondola tetején szélmérők figyelik a szél irányát és erejét. Ha a szél elfordul, 4–6 villanymotor utánafordítja a gondolát, másodpercenként fél foknál is lassabban. A gép a lapátok szögét is állítja: erős szélben kevesebbet fognak.
Kb. 3–4 m/s-os szélnél indul, és 12 m/s körül adja a teljes 2 MW-ot. Viharban, 21–25 m/s fölött a lapátokat élükkel a szélbe fordítja, és megáll.A direkt hajtású (Enercon) gép viharban nem áll le egyszerre: 25 m/s-nál még nem áll meg, kb. 28 m/s fölött fokozatosan lassít, és kb. 34 m/s-nál áll meg.
7 / 8 · A hálózatig
Az áram kábelen jut le a toronyban, majd a földben tovább. A nagyobb parkoknál a park saját alállomásáig fut, ahová az összes gép befut, és ott egy újabb transzformátor 120 kV-ra emeli, a távvezeték pedig a nagyfeszültségű hálózatba viszi; a kisebb parkok és az egyedülálló gépek 20 kV-on, közvetlenül az elosztóhálózatba adják az áramot. Onnan jut el a konnektorokig.
8 / 8 · Mekkora?
A magyar szélerőművek zöme 2006 és 2011 között épült: 2 MW-os gépek 100 m-es tornyon, 90 m-es rotorral.
Banán 2026-ban négy 7,2 MW-os gép kapott jogerős építési engedélyt: 170 m-es rotor, 215 m összmagasság, a torony kb. 130 m. A rotorjuk 3,6-szor akkora területet súrol – nagyjából három focipályányit egy helyett –, és a teljesítményük is 3,6-szor akkora.
Balra a mért múlt, jobbra az előrejelzés, köztük a „most” vonal. A teli vonal mért adat, a szaggatott modell. A szélnél ez a parkok előrejelzett szele, a beépített teljesítménnyel súlyozva és a 2025-ben mért flottagörbén átvezetve – nem a gyári teljesítménygörbén, mert az rendszeresen többet ígér, mint amennyit a flotta ad. A napnál a MAVIR másnapi előrejelzése. A szaggatott vonal a múltba is visszanyúlik: így látszik, mennyire talált.
Minden pont 2025 egy órája: a parkoknál fújó átlagos szél 100 méteren, és a flotta mért termelése abban az órában. A vonal a mért átlag – ebből számol a fenti előrejelzés is. A szaggatott vonal az, amit a gyári teljesítménygörbe ígérne, ha minden parknál ugyanennyi fújna.
–
A napelemek a nappali órákban termelnek. A hálózati terhelés délben a legkisebb – de azért, mert a háztartási méretű kiserőművek és a saját célú termelők napelemeinek termelése nem mért, így a hálózati terhelésben nem jelenik meg. A napi ritmust tegnaptól holnap éjfélig a fenti előrejelzés-ábra mutatja; lejjebb, a „Miért számít” dobozban a 2025-ös év mért napi profilja mondja meg, mikor van csúcs.
A napi ritmus csak az egyik fele. A másik az évszak: a szél és a naperőművek (a kiserőművek és a saját célú termelők napelemei nélkül) a saját beépített teljesítményük hány százalékát adták ki havonta 2025-ben. A naperőművek nevezője a MAVIR havi kapacitása.
–
Időnként a szél és a nap is gyenge: mindkettő a beépített teljesítménye 10%-a alatt termel. Ezt a németek Dunkelflaute-nak hívják. Hat év mért adatából két dolog látszik: egy-egy ilyen óra nyári estén a legvalószínűbb, a több napig tartó gyenge időszak viszont téli.
Kihasználtság: a termelés a beépített teljesítmény arányában – a szélé a 323–325 MW-os flottáé (MEKH–MAVIR), a napé a naperőműveké a MAVIR havi kapacitásával, a háztartási és a saját célú napelemek nélkül. Napi kihasználtság: a nap órás értékeinek átlaga. A BME kutatói 42 év időjárásából modellezve hasonló képet kaptak: évente 1700–2300 ilyen órát, leggyakrabban nyári éjszakákon (Mayer és mtsai, 2023).
A „20%-os kihasználtság” a leggyakrabban félreértett szám a szélenergiában. Nem azt jelenti, hogy az idő 20%-ában termel. Azt jelenti, hogy az év egészét nézve a névleges teljesítmény ötödét adta ki (2025-ben 19,6%-át, 2015 óta átlagosan kb. 22%-át) – miközben az idő egy részében majdnem teljes gőzzel megy, más részében áll. Ez az ábra a 2025-ös év mind a 35 040 mért negyedóráját rakja csökkenő sorrendbe.
–
2026. november 2-án közjegyző bontotta fel a MEKH 2026-os szélerőművi kapacitáspályázatára beadott pályázatokat. 37 pályázó 46 pályázatot adott be: a kiírt 702 MVA hálózati kapacitásra 1834 MVA igény érkezett, mögötte 2289 MW szélerőmű. Ez még nem eredmény: a hiánypótlás és az értékelés után pályázatok eshetnek ki. Az előzetes eredményt a MEKH legkésőbb december 13-án teszi közzé.
A legnagyobb csomópontra, Ócsára (255 MVA) egyetlen pályázat jött, 49 MVA-ról, Székesfehérvár Nyugatra (40 MVA) egy sem. A kiírt kapacitás 42%-a így szinte érintetlen maradt – a többi hét csomópont 407 MVA-jára viszont 4,3-szoros az igény, Dunaújváros Délre több mint hatszoros.
A térkép „Pályázat 2026” rétege a pályázatok telephelyét is mutatja. A telephely a pályázatban megjelölt település helye, nem a telek. Az összegekben a 012-es pályázat is benne van, amelynél a bontási dokumentum üres volt, csatlakozási pont nélkül (21,4 MVA); a csomópontoknál nem szerepel.
A Kisalföld és Burgenland ugyanabban a szélcsatornában fekszik: a Bécsi-kapun át érkező nyugati áramlás mindkettőt átfújja. Ezt modelladattal is összevetettük – a két oldal hat-hat szélparkhelyszínén a 2025-ös éves átlagos szélsebesség 100 méteren az Open-Meteo archívuma szerint 5,37 m/s a magyar, 5,56 m/s az osztrák oldalon: a különbség 3,5% a magyar értékhez viszonyítva; más modellel és helyszínválasztással 2–10%. Ez nem magyaráz tizenötszörös termelést.
–
Minden ország a saját legfrissebb mért értéke szerint. A források eltérő késéssel közölnek, ezért a kártyák ideje is eltér. Ukrajnára az energy-charts nem közöl adatot.
A kihasználtság az év eleji és év végi beépített teljesítmény átlagával számol (Szerbia flottája 2025-ben 0,74-ről 1,11 GW-ra nőtt); 10 MW alatt nem közöljük.
–
A nagy számok nem modellből jönnek: a most mért termelést szorozzuk fel. Ugyanez a szél, ugyanezek a helyszínek, ugyanilyen turbinák – csak több belőlük. A sárga sorok viszont modellbecslések: mai géppel számolnak, az Open-Meteo szélmezőjéből.
A magasabb torony erősebb és egyenletesebb szelet ér el. A toronymagasság felső határa 2026. július 31. óta országosan 199 méter (addig 130 méter volt, 199 csak a kijelölt könnyített térségekben), így ez a korlát már nem tartja vissza az ilyen gépeket – a mai magyar flotta viszont nagyjából 100 méteren dolgozik.
Magyarország nem szeles ország: 10 méteren az évi átlagos szélsebesség 2–4 m/s (HungaroMet), és évente átlagosan 131 szeles nap van (amikor a legerősebb széllökés eléri a 10 m/s-ot). A mai tornyok 100 méteres agymagasságában a parkoknál is csak 5,5 m/s körül fúj (Open-Meteo, ERA5). A Kárpát-medence pont arról szól, hogy a hegykoszorú leárnyékolja a szelet.
Egy kapun viszont beáramlik. A Bécsi-kapu – az Alpok és a Kis-Kárpátok közti rés Bécstől keletre – beengedi a nyugati áramlást a Kisalföldre. Ezért van a 172 magyar toronyból a túlnyomó többség Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében, és ezért áll a Dunántúl délnyugati és az Alföld déli része szinte üresen.
A második tényező a magasság. A szél a talaj fölött nyírt: minél magasabbra megy a lapát, annál erősebb és egyenletesebb a szél. 2025 minden óráját a parkok modellezett szelével, logaritmikus szélprofillal és a mai flotta teljesítménygörbéjével végigszámolva ugyanaz a gép 130 méteren 8,7%-kal, 199 méteren 22%-kal több energiát adott volna, mint 100 méteren. 2023 decemberében a törvény 130 méterben maximálta a tornyot; 2026. július 31. óta 199 méteres torony is építhető – a magyar flotta azonban még ma is 100 méteren dolgozik. Plafon azért van, mert a törvény minden magasépítményt 130 méterben korlátoz, és a szélerőmű tornya ez alól csak 199 méterig kapott kivételt; a magasabb torony méterenként egyre kevesebb többletet hoz, az ára viszont nő, és a katonai radarok 40, a katonai repülőterek 15 km-es körzetén kívül is igazolni kell, hogy nem zavarja a honvédelmet.