—
A háttér a pillanatnyi szélsebesség 100 méteres magasságban — ott, ahol a magyar turbinák lapátjai forognak. A mozgó csíkok a levegő tényleges útját követik: a szélirány-mezőn sodródnak, így látszik, merről hova tart az áramlás. A körök a meglévő szélerőműparkok. Kattints rá bármelyikre.
A parkonkénti MW nem mért adat. A MAVIR-eredetű, mért országos összteljesítményt osztjuk szét a parkok között aszerint, hogy melyik helyszínen milyen erős most a szél, és mekkora ott a beépített kapacitás. Az országos összeg viszont mért.
Az ország fölé fektetett rács 160 pontjából a legszelesebbek, tájegységre vetítve.
—
Mennyit adna a jelenlegi 329 MW-os flotta az előrejelzett szélből. Ez modellezett érték: minden park helyi széljárását a turbinák teljesítménygörbéjén vezetjük át, majd összeadjuk.
—
Ez a szélenergia legfontosabb tulajdonsága egy olyan rendszerben, amely már 8,8 GW napelemet épített: a napelemek nyáron, délben termelnek — a fogyasztási csúcs viszont télen, napnyugta után van. Ez az az óra, amikor Magyarország a legtöbb áramot hozza be, és a tőzsdei ár is ilyenkor a legmagasabb.
Egy naperőmű és egy szélerőmű nem ugyanazt a problémát oldja meg. A nap a déli csúcsot fedi le, a szél viszont éjjel és télen is termel — pont akkor, amikor a rendszernek a legnagyobb szüksége van rá. Ezért nem helyettesíti egyik a másikat: a 8,8 GW napelem mellé nem több napelem kellene.
A „19%-os kihasználtság" a leggyakrabban félreértett szám a szélenergiában. Nem azt jelenti, hogy az idő 19%-ában termel. Azt jelenti, hogy az év egészét nézve a névleges teljesítmény 19%-át adta ki — miközben az idő egy részében majdnem teljes gőzzel megy, más részében áll. Ez az ábra a 2025-ös év mind a 35 040 mért negyedóráját rakja csökkenő sorrendbe.
—
A Kisalföld és Burgenland ugyanabban a szélcsatornában fekszik: a Bécsi-kapun át érkező nyugati áramlás mindkettőt átfújja. A különbség nem a széljárásban van.
—
Nem modell, nem előrejelzés: a most mért termelést szorozzuk fel. Ugyanez a szél, ugyanezek a helyszínek, ugyanilyen turbinák — csak több belőlük.
Ez óvatos becslés. Egy ma telepített turbina lényegesen nagyobb rotorral és magasabb toronnyal dolgozik, mint a 2008-as: ugyanazon a helyszínen nagyságrendileg másfélszer annyi áramot ad ki egy MW beépített teljesítményre. A 130 méteres toronymagasság-korlát viszont éppen ezt a fejlődést fogja vissza.
Magyarország nem szeles ország: az átlagos szélsebesség 2–6 m/s között mozog, és évente átlagosan 131 a szeles napok száma. A Kárpát-medence pont arról szól, hogy a hegykoszorú leárnyékolja a szelet.
Egy kapun viszont beáramlik. A Bécsi-kapu — az Alpok és a Kisalpok közti rés Bécs fölött — beengedi a nyugati áramlást a Kisalföldre. Ezért van a 163 magyar toronyból a túlnyomó többség Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében, és ezért áll a Dunántúl délnyugati és az Alföld déli része szinte üresen.
A második tényező a magasság. A szél a talaj fölött nyírt: minél magasabbra megy a lapát, annál erősebb és egyenletesebb a szél. Nagyjából 10 méter toronymagasság-növekedés 1%-kal több áramot hoz ugyanazon a helyen — a magyar szabályozás 130 méteres plafonja ezért nem formaság.